Vélemények

Remélem eljut az érdeklődőkhöz és beteljesíti szerepét: Tud segíteni, tud szórakoztatni, kellemes olvasmányt szolgáltatni.
A véleményeket akár itt, akár harmatvera@gmail.com címen lehet megfogalmazni.  Köszönöm! Várom.

Ne szégyelld, mondd el te is! Amit elmesélsz, az csak a te nézőpontod, csak a te érzéseid. Tiszteletben fogjuk tartani. Kérlek, a nárcisztikus embert se minősítsd. Mondd el a történetet, a tapasztalataidat, az olvasók belehelyezkedve kialakítják a nárcisztikusról a véleményüket. Nem az a cél, hogy a bosszút kiéljük, hanem a saját gyógyulásunk, a saját boldogulásunk. Ehhez nem kell a másik pocskondiázása. Természetesen nem az a kérés, hogy a rossz tulajdonságait, a sértéseit, a viselkedésének ferdeségét, hamisságát elfedjük, hiszen a cél éppen azok felszínre hozatala, megismerése. Ehhez azonban el lehet határolódni a személytől. Ha nehéz, fogalmazz általánosan, például:  “a nárcisztikusok azt teszik, azt mondják, úgy viselkednek, stb. ” .
Ne feledd, ezt az oldalt bárki olvashatja, ha nem szeretnéd a valódi neveddel megírni a történeted (ami erősen ajánlott, mert az érzelmek elragadhatnak), használj nick nevet. Akkor is tudunk azonosulni a veled.
Ha nem szeretnél az oldalon nyilvánosan hozzászólni, bátran írj a harmatvera@gmail.com oldalra. Kérdésed, véleményed, kulturált hangvételű kritikád szívesen fogadom. Köszönöm!
Kedves Látogatóm! Sajnálatos módon sok beküldött Vélemény elveszett az oldalról technikai okok miatt. Igyekszem megkeresni a hibát, addit türelmet kérek és elnézést a beküldőktől. Köszönöm!

Arany Ilona nem jelenik meg a jpg, hogy kell beilleszteni?
%MCEPASTEBIN%%MCEPASTEBIN%
                                                                         (időpont: 2020. márc. 14., Szo, 23:30)

Kedves Vera!
Igen, sikerült elolvasnom a könyvet, nem is egyszer.
Tetszett a könyv, fordulatos volt, izgalmas és lélektani szempontból is elég pontos és érdekes.
A narcisztikus viselkedést abszolút visszaadta, sőt, talán egy kicsit el is túlozta. Úgy értem, hogy a valóságban a nárcisztikusok szerintem nem ennyire egyértelműen “gonoszak” a viselkedésüket tekintve, ugyanis igaz, hogy mindenkit próbálnak kihasználni, de éppen ennek érdekében gyakran nagyon is kedvesek tudnak lenni. Vagy éppen a jó-rossz hangulatuktól függően tudnak barátként vagy ellenségként viselkedni. Épp ez a kiszámíthatatlanság zavarba ejtó bennük, hogy időről időre elhitetik, hogy jók, hogy bízhatsz bennük, fontos vagy nekik, ami pedig ugye nem igaz, vagy esetleg csak részben.
Első olvasásra dühöt váltott ki belőlem a könyv, ezért kellett újra olvasnom.
Ami nem tetszett benne, hogy a lány nem kérdőjelezi meg az anyját, szinte még a végén sem. Teljesen belesimul a jókislány szereppel, azonosul vele és benne is marad. Ez nem annyira életszerű szerintem. Igaz, hogy az ilyen gyerek küzd az elismerésért és az az illúziója, hogy ő nem szerethető, hogy ő a rossz. De pont emiatt önbüntető, önszabotáló viselkedésbe kezd, aztán a sorozatos csalódások egészen a lázadásig vezetnek, ami fokozódhat akár a gyűlöletig. Aztán egyszer csak felnyílik a szem, hogy ki is a jó vagy a rossz a történetben.
Ami persze még mindig nem a gyógyulás. De a könyv főszereplője szerintem megragadt a “jókislány” szerepben. Akinél ez a helyzet áll fenn, az maga is viselni fogja valamennyire a nárcisztikus vonásokat, nagyon durva megfelelési kényszer mellett.
Aki eljut a lázadásig, annak van esélye, hogy szembe nézzen a fájdalmával és  meggyógyítsa magát, illetve belássa, hogy nem ővele van baj, hanem a szülővel, aki képtelen a szeretetre.
Külön kiemelhető kedvenc részem nem volt a könyvben, az írói stílus tetszett. 
Ebben a műfajban szerintem nem tud ennél többet segíteni egy könyv egy bántal­mazottnak, ez nagyon is sokat segíthet (Éppen a regény olvasására adott érzelmi válasz mutatja meg, hogy van-e dolga még az olvasónak ezzel a témával önmagában vagy pedig rendben van). 
Nem volt unalmas, fordulatos volt. Nem olvastam még hasonló könyvet.
Összességében remek könyv, gratulálok hozzá, szerintem sokaknak nagyon nagy segítség lesz, mindamellett fel is bolygatja majd a világukat… De előbb utóbb ki kell borítani azt a bizonyos bilit… 😉
Köszönöm, hogy elolvashattam és véleményt mondhattam a könyvről.
További sok sikert kívánok.

Üdvözlettel: Ilona

Vali Levél print screen ide! nem jelenik meg                                2020. jan. 19. 22:19

Szia!
Köszönöm a bizalmat, hogy elolvashattam a könyved. Kiolvastam, elmondom, mit gondolok. Remélem nem bántalmak meg semmivel. Őszinteségre törekszem, természetesen.
A téma fájdalmas, én, az ősanya és a drága jólelkű édesanyám emléke.. Szóval na­gyon távol áll tőlem, tőlünk a gyerekét leigázó nő, a másokat eltipró ember karaktere. Ezért nehéz olvasmánynak indult.
Az első nagy részben Sárát a munkahelyét, a lányát mutattad be. Olyan hihetetlen aprólékosan és olyan elemző részletességgel és olyan hosszan, hogy az jutott eszem­be, ez egy forgatókönyv is lehetne. Néha úgy éreztem már nem is kellene mondania semmit, nem is kellene kommentálni a helyzetet, mindenki tudja, mi történik a csa­ládban. Erőteljesen, nagy alapossággal lefestetted a jó és a rossz embert.
Fantasztikusan tudod, mi, hogy zajlik pl. egy munkahelyen! Milyen stílusban szólalnak meg emberek. Szóval hosszúnak éreztem ezt a részt és lassan olvastam, nem rohan­tam vissza a könyvhöz. Tudtam, mi a helyzet, otthon, a munkahelyen, a gonosz anya körül. Sajnáltam Violát, fájt érte a szívem.
Aztán jött a fordulat! A Dunapart gyönyörű leírásával és a szerelemmel persze, on­nantól már nagyon érdekelt, vártam a happyendet. Jöttek a történések sorban. Örültem a szerelemnek és nem gondoltam, hogy a lelépés után még jön egy fordulat, egy csat­tanó. És jött … ahogy a címben is.
A férjet szerettem, együtt éreztem vele, az édesapáért megszakadt a szívem. És Sárát igazán utáltam az önzőségéért. Hogy ilyen szörnyű anya létezik e, azon nem gondol­kodtam, nyilván ennél szörnyebb is van.
Jól ismered az életet. Jól tudod, mi munkálkodik a mélyben, kicsit pszichológus is vagy, de a legjobb megfigyelő a világon. Elemző! Az emberi karaktereket egyértelműen leír­tad. Néha, amikor már tutira tudtam, még mindig szántál rá időd a bemutatásra, bizo­nyításra.
Őrületesen sokat dolgoztál vele. Vagány volt a nyelvezet, pár leírás igazán szép volt.
Hatalmas munka volt!!! Elismerésem.
Ölellek,
Vali